Héja-nász Az Avaron
Útra kelünk. Megyünk az Õszbe.
Vijjogva, sírva, kergetõzve.
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak.
Csattognak az új héja-szárnyak.
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, ûzve szállunk.
Valahol az Õszben megállunk.
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk;
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az õszi avaron.
