ANOMALIE

de Manuel Laisné

Adtam már túl nagy szeleteket magamból
Drágakőből, rózsaaranyból
Verzéket hirtelen haragból
Mindegyik végen nagy karambol
Fehér gerlék, galambok
Tudom páran lennénk halandó
Maradjon úgy, ahogy volt
Mert nem vagyunk már gyerekek
Nem kell már átvacognunk a hideg teleket
Győzött az ego, mindig lemartuk a sebeket
Nem kell nagy ház, meg a pénz, csak a szeretet

Vigyázz rám, mint egy dada
Protect me like a mama
Ki tudja, mennyi marad
Még egy utolsó dalra
Te jobbra, én meg balra
Rómából át Havanna
Beszélgetek a fallal
Ne tudd meg, mit mondanak, oh mama
Oh-oh-oh (ey, la-la, la-la, la-la-la, ey), oh-oh-oh
Minket a baj mindig beborít
Oh-oh-oh (ey, la-la, la-la, la-la-la, ey), oh-oh-oh
Minket a baj mindig elborít

(Yeah!)
Spanolni akarnak azok a fazonok
Akik anno enemy-k voltak még
Mára már több lett az ész, több lett a pénz
Több lett Jó, nem csak több lett a gond
A félelem, lehet azt tartott elememben
Vagy a bódult én
De ha menni kell innen
Csak mondd ki, hogy neked ide bátorság kell még
Más a gondom baby, más a gondom
Hova bújhatnék ezek elől valahova
Ott ahol szép volt, szép van és szép lesz még
Beutazom lassan a félvilágot
Na de egy helyen sem olyan fain mint odahaza
Tudod szíven szúr a gondolat, hogy egyszer véget ér

Változtam
Tudod én az évekkel
Oly gyorsan elmúltak
Úgy elmúltak
Választhattam volna, de elszúrtam
Szóljon a gamaka
Ó gamaka, gamaka

Nincs módom befogadni
Úgy fáj elengedni, de tudom, hogy így a Jó
Megküzdök vele, mert a szívemet levárja
Ha a vérem, kicsordul
Jön a vége, zsa fel
Fel a mennybe, vagy le a mélybe
Bármi jöjjön, én a holnaptól nem félek
Nem félek
Remélem, nem hiába remélek
Kell életjel
Ébredj fel
Pár év és elmúlik a báj
Rajzolj rám még pigmentálj
Én is ugyanúgy lélegzem
Bennem még mindig pigmentál
Problémák, de legyintek rá (hesegetem a gondom)
Mert nem vagyunk már gyerekek
Benőtte már a moha a kapucserepet
Nem tudom újra előhívni a jelenetet
Nem kell nagy áldozat értem
Csak szeretet

Vigyázz rám, mint egy dada
Protect me like a mama
Ki tudja, mennyi marad
Még egy utolsó dalra
Te jobbra, én meg balra
Rómából át Havanna
Beszélgetek a fallal
Ne tudd meg, mit mondanak, oh mama
Oh-oh-oh, oh-oh-oh
Minket a baj mindig beborít
Oh-oh-oh, oh-oh-oh
Minket a baj mindig elborít

Más canciones de Manuel Laisné